Pedig a film teljes joggal illeszkedne Ridley Scott öccsének filmográfiájába, mint a Közellenség, vagy a Kémjátszma – csakhogy a kémes-összeesküvős vonalnál maradjunk. Daniel Espinosa, svéd rendezőre – aki a nagysikerű Instant dohánnyal váltott jegyet magának Hollywoodba – minden valószínűség szerint nagy hatással lehetett a fent említett úriember stílusa, mert most megtudhatjuk, mit kaptunk volna, ha ő rendezi Jason Bourne egy kalandját.

Egy sokkal butább filmet. Pedig az alapszituáció nem rossz, még ha a legkevésbé sem eredeti. Matt Weston (Ryan Reynolds) a szakmai előugrásra készülő CIA ügynök Fokvárosban, egy védett ház felügyeletét látja el egymagában. Élete azonban fenekestül felfordul, amikor behozzák hozzá a kiemelt fontosságú exügynököt, Tobin Frostot (Denzel Washington), aki évek óta titkokkal seftel. Miután támadás éri őket, a zöldfülű és a veterán kénytelenek összedolgozni, hogy életben maradjanak.

Érdekes megfigyelni, hogy egyes hollywoodi trendek meddig maradnak divatban. Amikor Paul Greengrass 2004-ben átvette a Bourne-franchise irányítását és belevitte a saját dokumentarista stílusát egy végeláthatatlan lavinát indított el. A realista akciókat azóta is úton-útfélen másolják – többek között az egykori „divatdiktátor” James Bond is – mégis most éreztem azt, hogy a készítők már átestek a ló túlsó oldalára, pedig a filmnek jól áll ez a stílus. Itt inkább a mennyiséggel volt bajom. Greengrass rángatózó kamera mozgása, az akciónál berántott a jelenetbe, a nyugodt képeknél pedig a főhős zaklatottságát hivatott kifejezni. A Védhetetlen esetében nem éreztem ilyen mögöttes koncepciót azt leszámítva, hogy „trendi”. Ez már csak azért is érdekes, mert mind a trilógia, mind jelen film esetében Oliver Wood látta el az operatőri teendőket.

Ennek ellenére meg kell hagyni, hogy Espinosa a már sokat emlegetett direktorok filmjeit rongyosra nézhette, mert ügyesen rendez akció jelenetet. Az autós üldözések, a stadionban játszódó fogócska, vagy a szegénynegyedben játszódó hajsza vérprofik. Sajnos azonban a forgatókönyvvel még a rendezés se tud mit kezdeni. Az egy dolog, hogy panelekből épül fel (tapasztaltabbak már az elején rájönnek a nagy fordulatra), de mindemellett bosszantó logikátlanságokat is tartalmaz, amik maximum a sodró lendület miatt nem tűnnek fel azonnal. Espinosa szerencséjére remek színészek álltak a szolgálatára, akik mentik a menthetőt. Washington viszi el a hátán a filmet, karaktere szinte végig kiszámíthatatlan, az Oscar-díjas színész pedig maximálisan él is a lehetőséggel. Ryan Reynolds figurája már lényegesen egysíkúbb, de a kölyökképű, kezdő ügynököt jól hozza. Az apróbb szerepekben feltűnő veteránok, mint Brendan Gleeson, Vera Farmiga, Liam Cunnigham vagy Sam Shephard pedig üde színfoltjai a filmnek.

Azért valahol mégis örömteli, hogy a Bond- és Bourne-mentes időkben ilyen, távolról sem eredeti, de alapjában véve élvezetes adrenalinfröccsök készülnek, amik ha nem is maradnak velünk, szűk két órára kikapcsolnak minket. Ezt pedig meg kell becsülni.

Értékelés: 65%