Némi izgalommal és feszült várakozással vegyítve vártam a soromra, hogy beengedjenek az Eredet vetítésére váró szardíniák közé, s félve rápillantva a mozijegyemre az ötlött lelki és valóságos szemeim elé, hogy 2 és fél órás agytréningben lesz részem. Kár volt a hajcihő...

Töredelmesen be kell vallanom, egy igazán ici-picit megrettentem, de a jelenlegi rendező-felhozatal egyik legdíszesebb tagja, Christopher Nolan, és a mára igazi akciószínésszé váló Leonardo DiCaprio szinte garancia volt a minőségre. Így is lett. Nem csupán a publikum kezdeti elképzelése, de a film is a feje tetejére állt. A szó szoros értelmében…

Álom. Képek, gondolatok, hangok, információk, érzések összessége, mely az agyon fut át alvás közben. Dom Cobb (Leonardo DiCaprio) fő szakterületét részleteztem éppen, hiszen ha egy jégkrémesnek a jégkrém a munkájának tárgya, akkor egy álomtolvajnak mi más lehetne, mint maga az álom? Cobb foglalkozását tekintve legféltettebb titkainkkal, rémülten őrzött adatainkkal kereskedik, ha a megbízó úgy kívánja. Szakmájában nincs nála profibb álomjáró, kapzsi cégek, pénz és információ éhes magánemberek keresik fel időről-időre némi pénzmag fejében. Cobb pedig azt teszi, amihez a legjobban ért: megszerzi egy jobb jövő reményében a kívánt célforrást. Múltja zűrösebb mindenki másénál. Egy bűnügy kapcsán éppen megússza a letartóztatást, cserébe el kell, hogy hagyja az Egyesült Államokat, vele együtt két gyermekét is.

Az Eredet története annyira szerteágazó, összetett és egyúttal zseniális, hogy a 2 és fél óra elteltével szinte minden apró szálat el tudunk varrni magunkban, rájövünk mi miért történt az elején, felfedezzük a kirakós darabjainak megoldását. Hiszen nem más ez, mint egy kártyavár. Az alapokkal indítunk, majd ha erősen megkötött bennünk az elhatározás, nekivágunk közös erővel a második, majd idővel a harmadik rétegnek. Christopher Nolan munkássága során effektíven sokszor használja a kártyavár-féle forgatókönyv trükkét, s ez leginkább a Memento óta figyelhető meg nála. Mielőtt azonban a földön hasztalanul heverő kövekért nyúlnátok, gyorsan korrigálom a bennetek kialakult téves feltételezést: Nolan munkáiban pont ez miatt rejlik ott az a plusz, amelyről bármikor felismerhető alkotásai.

Remek példát kaptunk közvetítésével arról, hogy 3D-s technikát, és minden rejtőző ködösítést mellékelve ugyanúgy lehet minőségien maradandót letenni az asztalra, mint az iménti elhangzottak körítésével. A ma tehetségének tartott Nolan nem véletlenül nyúl a félelmetesen hiteles karakterábrázolásokhoz, cselekményszálhoz, a maga által írt forgatókönyvből pedig egyenes út nyílott egy sikersorozat kártyaszerű összerakásához. Valószínűleg létezik egy harmadik szeme, mellyel belelát legmélyebb fantáziánk forrásába, ötvözi saját képzeletével, így született meg egy a valósághoz ijesztően közeli, mégis valótlan világok kapcsolata egymással. Szerencsére kedvenc rendezőnket nem csupán isten adta alázata hajtotta a beteljesedés felé, hatalmas segítségére volt a stáb majd összes tagja, akik közel tökéletesen végezték a rájuk kiszabott elvégezendő munkát.

Természetesen nem mehetek el az Eredet egyik védjegyévé vált momentuma mellett illető kritika nélkül. A színjátszás alárendeltjeiről van szó, egyszóval a szakavatott színész-felhozatalról. Leonardo DiCaprio megítélése a Véres Gyémánt óta nőttön-nő. Filmes berkekben az a szójárás kering, hogy jól áll karrierjének az öregedés, s valóban! Gondoljunk csak utóbbi játékaira: Véres Gyémánt, A Tégla, Hazugságok hálója, Viharsziget, valamint kritikám aktuális tárgya, az Eredet. Megannyi karizmatikus alakítás, mégis egy adottságú férfi. Mellette eltörpülhetnének a többiek, de a mozi hosszúságának, és a karakterek dialógusainak köszönhetően fel tudnak nőni Leo mellé, néhol egyenlő szinten mozognak vele. Számomra hatalmas csalódás volt Marion Cotillard, Joseph Gordon Levitt és Ellen Page színészi játéka. Mármint egyöntetűen pozitív csalódás. Ha gondolataim tintája elbírna egy-két közönségesebb tulajdonnevet, akkor azokat gondtalanul alkalmaznám, így csak annyit tudok kihangsúlyozni: mindhármuk fokokkal feljebb kerültek azon a bizonyos tehetséges mérő létrán. Ellen Page-ből az első megjelenésekor nem néztem ki túl sokat, annál jobban kellett pirulnom abban a pillanatban, mikor kiderült: nagyon is illik a karakteréhez Cobb csapatának meghatározó női része lenni. Akad itt még két jómadár, akiket egyszerűen nem hagyhatok ki a felsorolásból: Tom Hardy, és Cillian Murphy (A Batman: Sötét Lovagban már dolgozott együtt Nolan-nel) szintén remekül hozták a nekik szánt jellemet, hatalmas taps érte.

Hans Zimmer munkásságát nem lehet szavakba önteni. Ha az általa komponált dallamok felszólalnak egy produkcióban, biztosak lehetünk benne, hogy 1-2 csillagot dobnak az adott film értékelésénél, hiszen klasszisokkal emelik feljebb a hangulatot. Kérek mindenkit, aki egy cseppet is ismeri, vagy kedveli a zeneszerző mester munkásságát, írja be a legnépszerűbb videómegosztó oldal keresőmezőjébe a következő kifejezést: Inception – Mind Heist. Nincs rá jobb szó: Eszméletlen! Így, nagybetűvel.

Utolsó felvonásként a látványvilágról ejtenék pár lelkesebb hangvitelű szót, hiszen minden apró mozzanata megérdemli az említést. A teret görbítő megoldások, a gravitáció nélküli cselekvések és harcok, vagy éppen a különböző álomvilágok megvalósítása felér egy szívdobbanással, gyengébb ketyegőjű olvasók esetében inkább egy szelíd sóhajjal. Mégis, a különböző látványelemeket, trükköket mellőzve az egyszerű kameraállásokkal, árnyékokkal, napszakokkal való játszadozás is sokat dob az élményfaktoron. Újabb piros pont Nolan javára.

Végszó: az első 10 perc lapossága (ekkor adagolták nekünk a később hatalmas fontossággal bíró információk mozaik darabkáit) után egyenes ívben haladunk a minőség és az izgalom felé, remek színészi játékkal, pazar rendezéssel, illő forgatókönyvvel, és Hans Zimmer kottáival. Minden apró felmerülő kérdésre megkaptuk a logikus, helyesnek vélt válaszunkat, persze jelentéktelen kibúvók, elhanyagolható kiskapuk maradtak, bár egy folytatásban nem is reménykedem, és nem is kell, hiszen így alkot a Nolan gyúrta massza egy nagy egészet. A végső, jogosnak vélt pontszámom pedig megcáfolhatatlan. A Mind Candy megtette hatását…

Értékelés: 97%