A szuperhősök néhány éve új megvilágításban visszakerültek a mozivászonra. A hollywoodi forgatókönyvírók átdolgozták a képregényeket. Egy ügyes húzással közel hozták a mai kor emberéhez az évtizedekkel korábban játszódó történeteket. Így volt ez Vasember esetében is, aki már a hatvanas években is védte Amerikát. Most jól időzítve az új évezred első évtizedében egy negyvenes éveiben járó férfit láthatunk, aki már mindent elért, amit a saját szakmájában elérhet.

Egy igazi playboy, aki sportot űz a nők szívének összetöréséből. Annyira nagymenő, ha rangos kitüntetést kap, akkor egész egyszerűen nem veszi át és a szórakozáson kívül más már nem is nagyon érdekli. Ő Tony Stark (Robert Downey Jr.), a Stark Industries fegyvergyártó cég vezetője egy milliárdos feltaláló zseni, aki a környezetét csak használja, és közben képtelen kimutatni azok felé valódi érzelmeit, akik megbecsülik és felnéznek rá. Egy afganisztáni fegyverbemutatóját követően terroristák fogják el, akik arra kényszerítik, hogy építsen meg egy tömegpusztító rakétát. A barlangban töltött hetek hatalmas változásokat indítanak el benne, komoly elhatározásra jut, visszatérve Amerikába egy nagy dobásra készül.

Az ismertető szerzője a címszereplő nagy rajongója, így sokkal nehezebb tárgyilagosan beszámolni a színész filmbéli alakításáról. Robert Downey Jr. azért is kapta meg a szerepet, mert életének korábbi szakaszában komoly alkohol –és kábítószer problémával küzdött. A rendező szerint ő tudott legjobban azonosulni a főhős zűrös karakterével. Az elképzelés bejött vele kapcsolatban. Robert Downey Jr. még a nyolcvanas években robbant be a film világába, de már ekkor is sokszor szerepelt magánéletével az újságok címlapján. Az új évezred első évtizede már több lehetőséget tartogatott számára, mégis az igazi áttörést a 2008-as Vasember hozta meg neki, amikor hihetetlen pontossággal magára öltötte a szerepet. Egyedi, rendkívül lezser alakításával elhozta nekünk a milliárdos, playboy feltalálót, akit az első perctől egészen az utolsó kockáig nem ununk meg nézni, hanem szurkolunk neki. A szuperhős karakter valahol erre hivatott, csak a forgatókönyvírók és sokszor a színészek is megfeledkeznek erről, ha ilyen figurát vesznek elő filmjükhöz. Downey Jr. esetében ilyenről nem beszélhetünk, mert végig nagyon érzi a karaktert, játéka természetesen hat számunkra. A humor nemcsak nála, hanem az egész filmben elengedhetetlen. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a szerepre tökéletes választás volt.

Jon Favreau rendezte meg a filmet, apró megingásoktól eltekintve mindent beleadott, hogy a lenyűgöző speciális effekteket alkalmazó film valódi élményt nyújtson. Az akcióvígjáték a kezei között jól formálódik, saját magának is szerepet ad, ő alakítja Stark sofőrjét. A humor folyamatos jelenléte valószínűleg neki is köszönhető. A forgatókönyv erőssége egyértelműen a jó párbeszédekben mutatkozik meg, de a barlangban játszódó jeleneteket jobban ki kellett volna dolgozni, itt már többször a kapkodás jelei tűnnek fel.

Az egyik mellékszereplőként találkozhatunk Gwyneth Paltrow színésznővel, aki Pepper Pottsként tűnik fel. A szerepeiben rendre szőke hölgy most vörös hajjal domborít. Igazi jutalomjáték az övé, egy kissé szégyenlős titkárnő, akiről már az első pillanattól tudjuk, hogy nagyon szerelmes saját főnökébe. Az igazi lojális karakter, aki a végsőkig képes kitartani saját felettese mellett. A fő gonoszként Jeff Bridges köszön vissza a vászonra, a játéka annyira jó, hogy képes felvenni a küzdelmet Downey Jr. alakításával.  Egy igazi pénzéhes férfi, akit csak a profit növelése érdekel. Érdemes odafigyelni a gonoszkodó arcmozgásaira, ahogy élvezi, hogy milliók életét teheti tönkre saját fegyvereivel. Egy igazi jóbarát még akad a csapatban, ő Rhodes ezredes, akit Terrence Howard alakít. Vele kapcsolatban tudható, hogy régi álma valósult meg, mert a színész nagy Vasember-rajongó volt már gyerekkorától, és ahogy ez lenni szokott, éppen Rhodes ezredes volt a kedvenc karaktere. A játéka szerethető azzal együtt, hogy totál naiv arc és Tony Stark bármikor képes félrevezetni.

A marketing csapat munkáját dicséri, hogy a személyesség is hangsúlyt kapott. A speciális effektek minden alkalommal jól hatnak. Az eredeti képregényben Jarvis valóban a házvezető, de ott rajzolt személyként jelenik meg, itt csak a hangját halljuk. Ez egy nagyon jó megoldás volt. Emlékszem, amikor 2008 májusában néztük meg moziban a filmet. Szándékosan nem olvastam utána, nem akartam tudni, hogy ki a főszereplő és miről szól a történet. Hittem abban, hogy egy jó akcióvígjátékot fogok visszakapni. Nem csalódtam, hihetetlen élmény volt. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Senki ne várjon világmegváltó dolgokat, de jó szórakozásra, igazi humorra és teljes kikapcsolódásra számíthat.